Allergia és a hozzátáplálás - allergiás vagy intoleranciáról van szó?
A hozzátáplálás során az egyik leggyakoribb szülői aggodalom, hogy vajon allergiás lesz-e gyermeke bármely ételre. Bár ritka, hogy a gyakori allergéneken kívül más étel is reakciót váltson ki, előfordulhat, még akkor is, ha semmire, és senki nem allergiás a családban. Kellene aggódni? Úgy gondolom nem szükséges. A hozzátáplálás alkalmával szükséges megtörténnie az allergének bevezetésének, de kellő körültekintéssel képesek vagyunk arra, hogy a gyermekünknél felismerjük, ha baj van, és megfelelően cselekedjünk. Azonban jó tisztában lenni vele, hogy sokszor az ételintoleranciát keverik a szülők az allergiával. Egyiknek sem okozója a szülő és semmiképp ne hibáztassuk magunkat érte, ha bizonyos tünetek megjelennek a gyermeknél. Azzal, hogy a hozzátáplálás során megfelelő időben vezetjük be az allergéneket, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a gyermek később kisebb eséllyel szenvedjen ételallergiában
Mi a különbség az allergia és az ételintolerancia között, melyik jelenik meg a hozzátáplálásban?
Az allergia az immunrendszer válasza, amely gyakran azonnali reakció, az ételintolerancia az emésztéshez vagy az anyagcseréhez kapcsolódik. Mindkettő megjelenhet a hozzátáplálásban, de különböznek egymástól.
Az allergiának lehetnek súlyos tünetei, az ételintoleranciára nem jellemző a súlyos tünet.
A továbbiakban mutatok pár példamondatot a két különböző esetre, hogy értelmezhetőbb legyen a két különböző reakció:
Allergia esetén helyes mondat:
- A gyermeknek allergiás reakciója van bizonyos dolgokra.
- Bizonyos anyagokra allergiás a gyermek.
- A gyermek allergiás bizonyos ételekre/anyagokra.
Ételintolerancia esetén helyes mondat:
- Érzékeny bizonyos dolgokra a gyermek, puffad vagy megy a hasa.
- A gyermeknek ételérzékenysége van.
- A gyermeknek érzékeny a gyomra bizonyos ételekre.
Bizonyára te is látod a kettő közötti különbséget amit pirossal is jelöltem.
Az ételintoleranciát innentől, a könnyebb olvashatóság kedvéért ételérzékenységnek fogom írni, az allergiát pedig továbbra is allergiának.
A hozzátáplálásban bármelyik megjelenhet, de kapunk egy kis útmutatást, hogyan különböztethetjük meg.
A hozzátáplálás előtt hogyan érdemes felkészülni ezen a területen?
Először is tisztában kell lenni azzal, hogy mi válthat ki allergiát vagy ételérzékenységet.
Válasz: BÁRMI. Nem kell megijedni, mert legtöbbször semmi reakciója nincs a gyermekeknek.
A BLW Start tudásanyag tartalmazza a leggyakoribb allergéneket, melyek elfogyásztása után jelölhető, hogy a baba mit reagált rá. Érdemes kinyomtatni és ez alapján követni.
Lista, a leggyakoribb allergénekről:
1. Glutént tartalmazó gabonafélék (pl. búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza)
2. Rákfélék
3. Tojás
4. Hal
5. Földimogyoró
6. Szójabab
7. Tej (beleértve a laktózt is)
8. Diófélék (pl. mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazildió, pisztácia, makadám dió)
9. Zeller
10. Mustár
11. Szezámmag
12. Kén-dioxid és szulfitok (koncentrációjuk 10 mg/kg vagy 10 mg/liter felett)
13. Csillagfürt
14. Puhatestűek (pl. kagyló, osztriga, tintahal)
Fontos megjegyezni: a gluténérzékenységnél érdemes különbséget tenni a cöliákia és a nem cöliákiás gluténérzékenység között.
– A cöliákia (lisztérzékenység) egy autoimmun betegség, amelyet orvos diagnosztizál, és nem kinőhető.
– A nem cöliákiás gluténérzékenység ezzel szemben nem immunológiai eredetű, de szintén tüneteket okozhat (pl. puffadás, hasi fájdalom), és az ételérzékenységek közé sorolható.
Kezdésnek érdemes ezt a listát jól megjegyezni és ezeket fokozatosan bevezetni a gyermeknek. Mivel bármire lehet allergiás bárki, de az nagyon ritka eset, így az egyéb ételeket bevezetve is figyeljük gyermekünk reakcióját.
Mikor vezessük be a magféléket a hozzátáplálásban?
Érdemes minden magfélét bevezetni, nemcsak a mogyorót. Különböző reakciói lehetnek rá a gyermekeknek. Bár a mogyoró okoz a legsúlyosabb allergiát és ezért az van a köztudatban, hogy azt ,,be kell,, vezetni, de minden dióféle okozhat reakciót, amit minél korábban ismer meg a gyermek, annál jobb. Természetesen nem egészben, hanem pl. krémesítve vízzel elkeverve. Legkorábban 4 hónapos kortól ajánlott azok számára, akik hajlamosak lehetnek allergiás tünetek produkálására.
A hozzátáplálás során mi segíthet legyőzni a félelmet bennem, mint szülőben?
Egyrészt a felkészültség a lehetséges reakciókra, másrészt egyszerű jegyzetelés. Legyünk tudatában, hogy a késői bevezetés(pl. 3 éves kor) ronthat a gyermek későbbi állapotán, ha esetleg jelentkezik nála valamely tünet.
Aggódó típus vagy? Akkor ez a tipp neked szól: Tudod mit szoktak kérni az orvosok első körben, ha a gyermeknél gyanú áll fenn az étellel kapcsolatos negatív reakcióra? Étkezési naplót! Szóval a legegyszerűbb, ha fogsz egy füzetet és bele írod minden nap, hogy gyermeked mikor és mit fogyasztott, valamint hogyan reagált azonnal az adott ételre és később jelentkezett-e bármilyen tünet. Ezekkel az adatokkal bármikor jelentkezhetsz gyermekorvosnál, aki tovább küld a megfelelő orvoshoz.
Ha szeretnéd megtudni, hogy:
- A felsorolt allergének tudnak ételérzékenységet is okozni hozzátápláláskor?
- Milyen reakciókat figyeljek a babán, hozzátáplálás alkalmával?
- Mit tegyek ha reagál valamilyen ételre?
- Mikor a legjobb új ételt bevezetni, ami allergiát okozhat?
akkor olvasd tovább a cikket itt: Mit figyeljek a babán - allergia a hozzátáplálásban
