Az apukák bevonása a hozzátáplálásba többféleképpen is megvalósítható:

• Ételek előkészítése: Az apukák sokat segíthetnek az alapanyagok beszerzésében, előkészítésében és akár a főzésben is. Sok baba a konyhai eszközök használata során figyelni szeret a felnőttekre, így az apukák közös főzőcskézése a kicsikkel igazán különleges pillanatokat hozhat létre. Közben megtanulhatják az egészséges étkezés alapjait is.
• Kóstoltatás és etetés: Az apukák nyugodtan beülhetnek az etetőszék mellé, és próbálkozhatnak az első falatok, ízek bemutatásával. Ez segíthet a babának abban, hogy más személyektől is elfogadja az ételt, és kialakíthat egy pozitív étkezési élményt. A közös etetések során a baba látja, hogy mindkét szülő részt vesz az étkezésekben, ami biztonságérzetet adhat neki.
• Falatkás hozzátáplálás: A falatkás ételek kreatív megközelítést igényelnek. Az apuka például apró, kézzel fogható darabokra vághatja az ételeket, akár hullámos szeletelővel is, amit a baba maga fedezhet fel. 
• Étkezési szokások bemutatása: Az apukák példamutatásukkal nagy hatással vannak a baba étkezési szokásaira. Ha a baba látja, hogy apa is lelkesen fogyasztja a zöldségeket és gyümölcsöket, akkor ő is nagyobb valószínűséggel fogja elfogadni az új ízeket tányérjáról. Ezért is fontos, hogy az apukák is figyeljenek arra, mit esznek a baba előtt.

Hogyan segíthet Apa, ha csak este van otthon vacsora időben?

Sok apuka munkája miatt gyakran csak az esti órákban tud csatlakozni a családi étkezésekhez. Mégis, az esti közös étkezések is remek lehetőséget biztosítanak az apukáknak arra, hogy részt vegyenek a baba étkezési szokásainak kialakításában és megismerjék a hozzátáplálás folyamatát. A fentebb említett feladatok, mind lehetőséget nyújtanak egy vacsora megvalósításához is. 
Ha az apuka csak este van otthon, érdemes kialakítani egy olyan esti rutint, ahol a család együtt vacsorázik. A baba számára is megnyugtató, ha látja, hogy mindkét szülő részt vesz az étkezésben. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a baba megtanuljon közös asztalnál enni, és megfigyelje, hogy apa is mit eszik.

Bár a nap nagy részében az apukák nem biztos, hogy otthon tudnak lenni, a közös pillanatok segítenek abban, hogy a baba számára is fontos legyen a családi étkezés. A lényeg az, hogy ezek az együtt töltött idők örömtelik és kötetlenek legyenek, hiszen így a baba is boldogan fedezi fel az étkezés világát.
A közös étkezés során a baba megfigyeli a szüleit, tanul az étkezési szokásokból, az étel fogyasztásáról, és arról, hogy az étkezés egy pozitív, nyugodt tevékenység. Még ha csak ketten is vannak, az anyuka jelenléte és az étkezés közben mutatott viselkedése segíthet a baba számára megérteni, hogy az evés egy társas tevékenység.

A hozzátáplálás sok szülőben izgalmakat és félelmeket keltenek. 

Tudtad, hogy bár gyakran nem mondják ki, de az apukák is tartanak néhány dologtól a hozzátáplálás során? Nézzük meg, mik is ezek! Az apukák legnagyobb félelmei a hozzátáplálás idején:

1. Félelem a fulladástól: Az apukák gyakran aggódnak amiatt, hogy a babák túl nagy falatokat harapnak le, és ez fulladáshoz vezethet. A biztonságos falatmennyiség és méret meghatározása nagy stressz forrása lehet. Ha te is tartasz ettől, különösen ajánlom figyelmedbe ezeket a cikkeket: 

   Veszélyes a BLW? Fulladás megelőzéséhez tippek!

   Fulladás vagy öklendezés a BLW hozzátáplálás során?

2. Koszos étkezések: A hozzátáplálás esetén, különösen a falatkás módszernél a baba maga kezd el enni, ami sokszor rendetlenséggel jár. Az étel az asztalon, a padlón és a baba ruháján landolhat, és ezeket a helyzeteket nehéznek élhetik meg, különösen azok az apukák, akik szeretik a rendet, vagy nem szeretnek takarítani különféle takarító eszközöket használni.

3. Türelempróba: A hozzátáplálás hosszabb időt vesz igénybe, mivel a babáknak meg kell tanulniuk önállóan enni. Sok előkészületet igényelhet, mint az étel megfelelő darabolása és a baba felügyelete étkezés közben. Az apukák számára kihívás lehet kivárni, amíg a baba végigküzdi magát az étkezésen, főleg ha szoros időbeosztás szerint élnek.

4. Baba étkezési kedve: Nehéz lehet megbirkózni azzal, ha a baba válogatós, vagy nem hajlandó új ételeket kipróbálni. Az apukák ilyenkor aggódhatnak, hogy a baba nem kapja meg a szükséges tápanyagokat.

5. Megfelelő ételek kiválasztása: A hozzátáplálás során fontos, hogy az étel megfelelő állagú és méretű legyen. Az apukáknak nehéz lehet eldönteni, hogy mi az, amit biztonsággal adhatnak a kicsinek.

6. Eltérő módszerek: Az apukák sokszor eltérő véleménnyel lehetnek a hozzátáplálás módjáról a párjukhoz képest. Ez néha nézeteltérésekhez vezethet, például abban, hogy melyik módszer a jobb, és hogyan kezeljék a baba étkezéseit. A nagyszülők gyakran befolyásolhatják egyik vagy másik szülőt ebben a döntésben.

7. Az étel mennyiségének meghatározása: Nehéz lehet megítélni, hogy a baba elegendő mennyiségű ételt evett-e meg. Mivel a falatkás hozzátáplálás során a baba maga dönti el, hogy mennyit eszik, az apukák gyakran aggódhatnak, hogy vajon a gyermekük eleget eszik-e. A tányéron többféle étel felkínálása esetén is előfordulhat, hogy a többsége megmarad.

8. Allergiák felismerése: Az új ételek bevezetésekor, különösen a falatkás módszernél, az apukák aggódhatnak az esetleges allergiás reakciók miatt. Az allergiák figyelése és az új ételek biztonságos bevezetése kihívást jelenthet.

9. Önállóság fejlesztése: A falatkás hozzátáplálás egyik célja a baba önállóságának fejlesztése, ami fontos, de egyúttal frusztráló is lehet, amikor a baba nem úgy halad a fejlődésben, ahogy azt várnák. Pl. a pohár használata nem sikerül, gyakran melléönti a baba.

10. Ragaszkodás a rutinokhoz: Sok apuka ragaszkodik a megszokott rutinokhoz, és nehezen alkalmazkodik ahhoz, hogy a baba étkezési szokásai változékonyak. A falatkás hozzátáplálás rugalmasságot igényel, ami kihívást jelenthet a megszokott napi rendhez szokott apukáknak.

11. Különböző tanácsok követése: A különféle tanácsok, szakirodalmak és vélemények között az apukák könnyen elveszhetnek. Az egyik forrás ezt ajánlja, a másik azt, és néha nehéz eldönteni, melyik a helyes út. A különböző tudásanyagok segíthetnek ebben az esetben.

Összefoglaló:

Az apukák aktív részvétele a hozzátáplálásban nagy segítség a család számára, hiszen így közösen osztozhatnak a felelősségben és az élményekben. Az, hogy ők is bekapcsolódnak, erősíti a baba és az apa közötti kötődést, és megkönnyíti az anyukák dolgát is. Ugyanakkor természetes, hogy az apukák is szembesülnek bizonyos aggodalmakkal, mint például az, hogy mi a megfelelő étel vagy a fulladásveszély. Ezek a félelmek érthetőek, hiszen minden szülő számára fontos a gyermek biztonsága és egészsége. A lényeg, hogy ezek a kihívások is közös tapasztalatokká válhatnak, amelyeken együtt tudnak túljutni.